A Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológia©® (TEK©®) egy olyan speciális kineziológiai rendszer, mely nem csak azt vizsgálja, hogy a testünk energetikai rendszerében hol történt az elakadás, hanem négy idősíkban
- jelenben,
- korregresszióban,
- generációban,
- és egyéb dimenziókban azt is, hogy mikor történt az adott blokk.

Így gyakorlatilag a legteljesebb kezelési lehetőséget biztosítja kliens számára.

Az elfogadás bölcsessége

Az elfogadás bárminek a magadba fogadását jelenti, feltételek nélkül. Aki eleget élt, tudja, hogy a dolgok sokszor bizony "rosszul mennek". Pontosan az ilyen időkben van szükség az elfogadás begyakorlottságára, hogy száműzhesd életedből a fájdalmat és a szomorúságot.

Az elfogadás egyszerű, mégis alapvető bölcsesség. Sokkal hatékonyabb, mint ellenszegülni az élet áramlásának. A Most az egyetlen, ahol igazán megtapasztalhatod az élet áramlását, az elfogadás tehát a jelen pillanatra vonatkozik: feltételek és fenntartások nélkül. Ekkor minden belső ellenállásról le kell mondanod.

Az elfogadás nem gyengeség. Hallatlan erő és spirituális hatalom rejlik benne. Az elfogadással belső szabadságot vívsz ki magadnak minden helyzetben. Azt tapasztalod, hogy a változás nem kerül erőfeszítésedbe. Szabad vagy.

Az elfogadás nem jelenti azt, hogy nem cselekszel, nem kezdeményezel változásokat, és nem próbálsz meg célokat elérni. Az elfogadásban mégis egészen másfajta áramlatok motiválják a cselekvést. Ebben az állapotban kristálytisztán látod, hogy mit kell tenned, és egyszerre csak egy dolgot csinálsz, egy dologra összpontosítasz.

Az elfogadással spirituális energia érkezik világunkba. Ha hirtelen fényt, világosságot és mély békét érzel, a félreérthetetlen jele lesz annak, hogy igazán elfogadóvá váltál. Ezek után már ellenállás nélkül, kegyelemben és fényben fogsz élni, minden küzdelemtől mentesen.

Az ellenszegülés merevvé teszi a lelkedet, megkeményíti éned burkát, s így elkülönít mindentől. A megengedéssel minden kapcsolatod alapjaiban változik meg, hiszen így mindenkit olyannak fogsz elfogadni, amilyen.

Bármit hozzon is a pillanat, fogadd úgy, mintha te választottad volna! Fogadd el, és cselekedj! Dolgozz mindig vele együtt - soha ne ellene! Tedd a barátoddá, a szövetségeseddé - ne az ellenségeddé! Egész életed csodálatos változáson fog keresztülmenni.

Ha elfogadod, ami van, és teljesen jelenlévővé válsz, a múlt minden ereje megszűnik. Nem lesz rá szükséged többé. A jelenlét a kulcs. A Most a kulcs.

Ha nem állsz ellen az életnek, a kegyelem és a könnyedség állapotába jutsz. Ez az állapot nem függ attól, hogy a dolgok jók-e vagy rosszak. Figyelj meg egy állatot, és hagyd, hogy az elfogadásra tanítson! Figyeld meg, ahogyan megadja magát a jelen pillanatnak! Hagyd, hogy Létezni tanítson!

Ha nem tudsz kilábalni egy helyzetből, és tehetetlennek érzed magad, akkor engedd, hogy ez a helyzet elmélyítse benned elfogadásodat, a Most és a Létezés tudatosságát.

Hogyan lehet abbahagyni az ellenállást? Kezdd az egészet egyszerűen azzal, hogy felismered. Az ego azt hiszi, hogy ellenállásod az erődet bizonyítja, pedig csak elvág a Létezéstől, a valódi erő egyetlen forrásától.

Ne állj ellen a fájdalomnak! Add meg magad a bánatnak, a kétségbeesésnek, a félelemnek, a magánynak, a szenvedés bármely formájának! Légy szemtanúja anélkül, hogy minősítenéd! Engedd ott lenni! Öleld át! Aztán lásd, ahogyan az elfogadás csodája a szenvedést mélységes békévé alakítja.

Vizsgáld meg, milyen gyakran kalandozik el a figyelmed a múltba vagy a jövőbe! Kérdezd meg magadtól: tényleg örömet, könnyedséget és világosságot ad nekem, amit teszek? Ha nem, akkor lélektani időd elfedi a jelen pillanatot, és az életet torzított észleléssel merő küzdelemnek, fájó tehernek érzed.

Képzeld el, hogy egy réten mész át, és ösvény nyílik meg előtted. Menet közben
megéhezel. Nézz balra! Egy gyümölcsfa áll ott, tele érett gyümölccsel. Tépd le,
amire szükséged van!
Pár lépéssel továbbhaladva megszomjazol. Tőled jobbra tiszta vizű forrás fakad.
Ha elfáradsz, pihenőhelyre lelsz. Ha egyedül érzed magad, felbukkan egy barátod,
hogy együtt folytassátok az utat. Ha eltévedsz, feltűnik egy tanár, térképpel a
kezében.
Hamarosan felismered a dolgok áramlását: szükséglet és kielégülés, vágy és
megvalósulás. Eszedbe juthat, hogy valaki azért adta a szükségletet, mert azt
tervezte, hogy ki is elégít.
Lehet, hogy éreznem kell a szükségletet ahhoz, hogy észrevegyem és elfogadjam
az ajándékot. Lehet, hogy ha behunyom a szemem a vágy előtt, a kezemet se
tudom kinyújtani a beteljesülésért.
Kereslet és kínálat, vágy és beteljesülés – folyton megújuló kör, hacsak meg nem
szakítjuk. Ehhez az utazáshoz minden meg van tervezve, és adva van, ami kell
hozzá.Ma megkapok mindent, amire szükségem van.

AZ AGGÓDÁS ELENGEDÉSE

Mi lenne, ha biztosan tudhatnánk, hogy minden jól alakul, ami miatt aggódunk?
Mi lenne, ha biztosan tudhatnánk, hogy valamely emésztő problémánk a lehető
legjobbkor fog megoldódni? Mi több, azt is tudhatnánk, hogy három év múlva
még hálásak is leszünk ezért a problémáért és megoldódásáért?
Mi lenne, ha tudhatnánk, hogy legszörnyűbb félelmeink is a javunkat szolgálják?
Mi lenne, ha biztosak lehetnénk abban, hogy mindaz, ami addig történt és ezután
történik, éppen így volt megtervezve, mert így szolgálta érdekeinket?
Mi lenne, ha biztosak lehetnénk abban, hogy akiket szeretünk, éppen azokat a
dolgokat élik át, melyekre szükségük van ahhoz, hogy azokká váljanak, akiknek
szánták őket? Mi több, biztosak lehetnénk abban, hogy képesek felelősséget
vállalni magukért, így nekünk nem kell irányítanunk őket, s felelősséget vállalni
helyettük?
Mi lenne, ha biztosra vehetnénk, hogy a jövő jól alakul, és rendelkezésünkre áll
minden útmutatás és forrás ahhoz, hogy kezelni tudjuk, amivel szembesülünk?
Mi lenne, ha tudnánk, hogy minden rendben lesz, és az égvilágon semmi miatt
nem kell aggódnunk? Mit tennénk akkor?
Gondtalanul élveznénk az életet.
Ma tudni fogom, hogy nem kell aggódnom semmiért. Ha mégis aggódnék, tudni
fogom, hogy magam döntöttem így, és igazából nincs szükség rá.

ÜSS VAGY FUSS

Stresszhelyzetben általában így viselkedünk....
Elönti az agyunkat a vér, duplára ugrik a pulzusunk, nem tudunk racionálisan gondolkodni.
A kiváltó ok, bármi lehet. De általánosságban talán akkor a legerősebb ez az érzés amikor úgy érezzük igazságtalanság ért bennünket. Ilyenkor beindul a védekező mechanizmus. Megszólalnak a szirénák. Párkapcsolatban ilyenkor kezdenek el a felek régen elszenvedett sérelmeket előhúzni, hogy bezzeg Te ekkor és ekkor ezt művelted velem.....Aztán ha jól belemennek a vitába, már régen nem is arról szólnak a mondatok, hogy mi a valós probléma, hanem csak dobálják vissza egymásra a sarat. Aztán amikor már kellően sáros mindkét fél, annyira mocskosnak érezzük magunkat és a másikat is annak látjuk, hogy legjobb hagyni az egész kapcsolatot úgy ahogy van. Ezt már nem lehet tisztára mosni úgysem....
Ilyenkor jön a nem szólunk egymáshoz effekt. Ami szintén nagyon boldogító érzés, mert csak fortyogunk magunkban, beakad a lemez a fejünkben, vég nélkül ismételgetjük a negatív gondolatainkat.
Ebben az állapotban akár évek is eltelhetnek, és minél több idő eltelik annál nehezebb kijönni belőle....ránk szárad a sár, belemerevedünk a helyzetbe.
A barátok, ismerősök tanácsolnak ezt az, legtöbbször, hogy ne is foglalkozz vele, mindenhol ugyanez megy, majd megoldódik magától. Esetleg utazzatok el valahová, beszéljétek meg.
De a valódi megoldást általában senki nem tudja. Mert azt mindenkinek egyedül saját magában kell megkeresnie.
Az önmagunkban keresgélés pedig nem egyszerű, sőt általában fájdalmas. Ha nem egyedül állunk neki akkor kicsit könnyebb ezt a fájdalmat elviselni, és nem adod fel az első felismerésnél. Amikor hirtelen egész élesen megvilágítva meglátod magadban azt a sötét foltot, ami ezt az egész problémát generálja. Na ekkor kell valaki, hogy ne vessz el benne, és ne is add fel. Hanem mögötted álljon és támasztékot adjon egy kis időre, hogy legyen erőd tovább menni és folytatni. Aztán még egy kicsit tovább, abban a tempóban ahogy készen állsz rá. Lassan kialakul benned a térkép önmagadról, hogy mikor merre szoktál fordulni, melyik út a biztonságos számodra, és miért pont azt választod mindig. Esetleg van egy szakadék amibe már többször is beleugrottál, és mindig megfogadtad, hogy soha többé, de aztán megint ott voltál benne? Miért vonzott a mélység? Tudnod kellett volna , hogy összetöröd magad ismét, és mégis....
Nekem sok időbe tellett amíg elkészítettem a saját térképemet, magamról. És a térkép még csak a kiindulási pont, utána jön a java.....
Folyt. köv.

Méltó vagy a szeretetre

Méltó vagy a szeretetre. Igen, Te.
Lehet, hogy egyesek nem hagyták, hogy úgy szeresd őket, ahogy szeretted volna:
lehet, hogy mások nem szerettek úgy, ahogy szeretted volna; lehet, hogy bizonyos
kapcsolataid elromlottak vagy tönkrementek. Mindez nem jelenti azt, hogy nem
vagy méltó a szeretetre.Bizonyos dolgokat el kell fogadni. Ez néha fájdalommal jár. Engedd el a
fájdalmat. Nyisd meg szíved a szeretet előtt. Méltó vagy a szeretetre.
Szeretnek.
Ma elmondom magamnak, hogy méltó vagyok a szeretetre. Addig mondogatom,
amíg elhiszem.

Erőnk bírtokba vétele

Van valami, amire különösen oda kell figyelnünk gyógyulásunk közben: az
áldozattá válás. Ehhez az érzéshez soha nem szabad hozzászoknunk.
Mit érzünk pontosan az áldozat szerepében?
Tehetetlenséget. Dühöt. Erőtlenséget. Gátlásosságot. Frusztrációt.
Veszélyes áldozatnak érezni magunkat. Gyakran kényszeres viselkedésmódokra
sarkall.
A gyógyulás közben megtanuljuk felismerni, mikor érezzük csak áldozatnak
magunkat, és mikor válunk igazán azzá, és arra is rájövünk, miért. Azután
megtanuljuk, hogyan óvjuk meg magunkat, és hogyan lépjünk ki az áldozat
szerepéből.
Előfordul, hogy rájövünk, mi magunk tettük áldozattá magunkat, másoknak eszük
ágában sincs bántani minket. Csak élik az életüket, és mi azért érezzük áldozatnak
magunkat, mert megpróbáljuk irányítani a fejlődésüket. Akkor is áldozatnak
érezhetjük magunkat, ha fennakadunk a kapcsolati függőség hálóján, úgymint:
„Mások miatt van így… Boldogságom és sorsom kulcsa mások kezében van…
Nem lehetek boldog, amíg ő nem viselkedik így vagy úgy… Amíg nem kerül sor
egy bizonyos dologra…”
Máskor saját erőnk birtokbavétele arra ébreszt rá, hogy egy másik viselkedése
változtat áldozattá: megsértette határainkat. Ilyenkor azt kell kiókumlálnunk, mit
kell tennünk azért, hogy kiléphessünk az áldozat szerepéből. A válasz ez: Meg kell
húznunk a határokat.
Néha csak a hozzáállásunkat kell megváltoztatni. Nem vagyunk áldozatok.
Szeretnénk megérteni azt, aki áldozattá tett, de tudnunk kell, hogy az együttérzés
csak akkor jöhet, miután testünk, lelkünk, szellemünk kiszabadult az
áldozatiságból. Sőt azt is tudnunk kell, hogy ha túlságosan megértők vagyunk, ez
visszalökhet az áldozat szerepébe.
Válságainkat ne terheljük a másikra, ugyanakkor ne is mentsük fel viselkedésének
logikus következményei alól.
Ha ezek létrejöttében nekünk is van szerepünk, éppolyan felelősségteljesen járjunk
el magunkkal, mint a másikkal szemben.

Fontos, hogy mit szeretnénk, hogy mire van szükségünk. Helyes, ha megtanuljuk,
hogyan vehetjük ki a részünket vágyaink és szükségleteink kielégítéséből.
Ma odafigyelek arra, mit szeretnék, és mire van szükségem. Nem megyek el vakon
a vágyaim mellett.

Én is járok kineziológushoz

Az én esetemben a kineziológusom, egyben az egyik legjobb barátom is.
Együtt jártunk az Európa Akadémiára, Varjú Mártihoz. És Ő tesztelt ki minket egymásnak párnak, az első gyakorlati hétvégénken. Az, hogy a tesztelés ennyire pontos volt, és ennyire sok a közös bennünk, még a mai napig meglep minket. Az izomtesztelés, ha valaki elvárások nélkül tesztel, és kellően gyakorlott is, nagyon precíz tud lenni..

Mi azóta is dolgozunk egymással.

Legutóbb akkor mentem el hozzá amikor az volt a problémám, hogy nem tudom kezelni a párkapcsolatomat. Túlnőttek rajtam a problémák, és csak veszekszünk megállás nélkül, mintha beakadt volna a lemez. Ugyanazokat a sérelmeket vágjuk egymás fejéhez. Ő is csak mondja a magáét és én is. Nem tudunk érdemben előrébb jutni. van egy kislányunk is, és már csak miatta is meg akartam oldani a helyzetet. Vagy legalábbis odáig eljutni, hogy ne veszítsem el a fejem, és higgadt tudjak maradni. Nekem már ez is nagy dolog lett volna.
Először kitesztelte, hogy egyáltalán ezen a problémán tudunk-e dolgozni, van-e engedélyünk rá.És hogy ez-e  az a probléma amin dolgoznunk kell.
Ebben az esetben volt engedélyünk, és dolgozhattunk. Kijelöltük a célt, fontos hogy ki tudtam mondani, mit is szeretnék elérni, és a tesztelés is megerősítette, hogy jó ez a cél.
Célom volt : higgadtan tudjam kezelni a konfliktusainkat  és a megoldásra törekedjek...
Elkezdtük átbeszélni hogy hogyan is zajlik ez közöttünk. Mi az a pont amikor elvesztem az önkontrollt. Miután elmeséltem és ezáltal kicsit le is tettem a stresszt amit okozott bennem., rátértünk arra hogy kiteszteljük a technikát amivel dolgozni fogunk. Először is meg kellett találni azt a pontot a testemben ahol ez a probléma beakadt. ezt nem is kellet nagyon kutatni, mert nekem a hátamon a nyakamnál van, feszültség esetén egy merevedés, görcsösség. Itt volt a blokkpontom jelen esetben is. Ezt a  helyet kellett megtisztítani a negatív energiáktól. A tisztítás egy vezetett meditáció közben zajlik  és nyoma sem maradt bennem a letapadt negatív érzelmeknek.
Ezután tértünk rá az érdemi munkára, feltérképezni milyen minták voltak az életemben, amiket követek amikor ugyanabba a helyzetbe kerülök. Jelen esetben amikor elkezdünk vitázni, egy idő után a tudattalanomból régmúlt viták jönnek elő, amiket még esetleg gyerekként éltem meg, a szüleimet látva veszekedés közben. És nem is az én jelenlegi problémámat mondom hanem ugyanazokat a mondatokat szajkózom amiket anyukám mondott apámnak, amikor az elhagyta.
Tehát újra lejátszom az átélt dolgokat. mert annyira mélyen belém ivódtak. Persze ha éppen nem vagyok benne a vitában és nem vagyok stresszben akkor tudom hogy nem akarom megismételni a szüleim hibáit, és tudatosan nem is követem. De felfokozott, dühtől elborult aggyal, simán lejátszom. Mintha megnyomnának egy gombot rajtam, hogy replay. Aztán a velem szemben álló pedig erre reagál, szintén úgy abból a mintából véve a készleteit amit viszont Ő élt meg. Ez egy ördögi kör.
Feloldani úgy tudtuk, hogy visszamentünk a gyerekkoromba amikor is újból átéltem egy ilyen csatározást a szüleim között. Az átélést tényleg úgy kell érteni, hogy ismét kicsinek éreztem magam és hallottam, láttam Őket, meg a szobánkat, a bútorokat. Éreztem az illatokat. Érzékeltem hogy este van.
Nagyon megrázó és fájdalmas volt. Ezután áttettük ezt pozitívba és szintén átéltem képzeletben, hogy nem így történnek a dolgok, hanem egész máshogyan. Anyukámék meg tudják beszélni a problémájukat és tovább tudnak lépni rajtuk. Ezt is nagyon mélyen megéltem, ott akkor az irodában Dettivel. Megkönnyebbülést éreztem amikor vége lett, mint minden oldásom után.
De az igazi áttörés az az amikor rájössz, hogy hol tudod megváltoztatni, megállítani a folyamatot, hogy legközelebb ne így legyen. Ehhez mindig kell nekem megerősítő feladatokat végeznem otthon egyedül lefekvés előtt, amikor arra a képre, szimbólumra koncentrálok amit a pozitív élmény közben társítottam. Ezek megnyugtatnak és erőt adnak nekem, hogy másnap megint  a jelenben tudjak maradni, még felfokozott állapotomban is.
Amikor haza érek egy  ilyen oldás után, képes vagyok nyugodt maradni ha vitánk támad, mert persze mindig támad. És kívülről látom magam, nem folyok bele, nem veszek el a fájdalomban, hanem megállítom. És ez nagy megnyugvással tölt el. Irányítok, nem csak sodródok.
Nagy hála ezért Dettinek aki segít, és most például azt is ki tudom írni magamból hogy persze az én munkám is ez, hogy idáig elértem és büszke vagyok magamra, mert sok embernek tudok jelenleg én is segíteni.

A tábla letörlése

Az egyik legnagyobb ajándék, amit másoknak adhatunk, nyitott, szerető szívünk.
És ezt az ajándékot leginkább az teheti tönkre, ha ragaszkodunk az előző
kapcsolatainkból származó negatív érzéseinkhez. Legtöbbünknek vannak véget ért
kapcsolatai. Vizsgáljuk meg ezeket. Őrzünk-e magunkban haragot vagy
neheztelést? Még mindig áldozatnak érezzük magunkat? Vannak-e olyan
önpusztító hiedelmeink, melyek ezekből a kapcsolatokból eredhetnek? „A nőkben
nem lehet megbízni…A főnökök kihasználják az embert… Olyan, hogy jó
kapcsolat, nem létezik…”
Ma engedj el mindent, ami mostani kapcsolataid működésében akadály lehet!
Biztos lehetsz abban, hogy a régi érzelmek és önpusztító hiedelmek
megakadályozzák, hogy szeretetet adhass és kaphass. Töröljük le a tábláról
mindazt, amit a múlt írt rá. Ennek első lépése a tudatosság, becsületesség és
nyitottság. A folyamat akkor teljesedik be, ha elfogadjuk a múltunkat, és
megbékélünk vele, de meg is szabadulunk tőle.
Ma igyekszem elengedni minden, az előző kapcsolataimból itt maradt önpusztító
érzést és hiedelmet. Letörlöm a belső táblát, hogy szabadon szerethessek és
szerethessenek.

Kapcsolatok...

Sokszor jobban megismerhetjük magunkat abból, milyen emberekhez vonzódunk.
Ahogy haladunk a gyógyulás útján, megtanuljuk, hogy most már nem
kezdeményezhetünk kapcsolatokat csupán a vonzalom alapján. Megtanulunk
türelmesnek lenni, fontos tényeket figyelembe veszünk, és feldogozzuk az illetőről
kapott információt.
Gyógyulásunk során igyekszünk egészségesen közeledni az emberekhez.
Azokhoz, akik valójában, nem pedig a lehetőségeikhez vagy ahhoz, amilyenek
reményeik szerint.
Minél jobban feldolgozzuk a magunk családi problémáit, annál kevésbé lesz
szükség arra, hogy ezt olyanokkal együtt tegyük, akikhez vonzódunk. Ha lezárjuk
múltbeli ügyeinket, új, egészségesebb kapcsolatokat teremthetünk másokkal.
Minél inkább úrrá leszünk azon a szükségletünkön, hogy túlzott mértékben
gondoskodjunk másokról, annál kevésbé fognak vonzani azok, akik folyamatos
gondoskodást igényelnek.
Minél jobban megtanuljuk szeretni és tisztelni magunkat, annál inkább vonzódunk
azokhoz, akik szeretnek és tisztelnek bennünket, és akiket mi is nyugodtan
szerethetünk és tisztelhetünk.
Lassú folyamat ez. Türelmesnek kell lennünk magunkhoz. Hogy éppen milyen
típusú emberekhez vonzódunk, az nem alakul ki egyik pillanatról a másikra.
Olyanokkal fogunk kapcsolatot kezdeményezni és fenntartani, akikkel kell, és
amíg meg nem tanuljuk, amit kell – az időtől függetlenül.
Mindegy, kivel kerülünk kapcsolatba, és mit fedezünk fel ebben a kapcsolatban,
most is rólunk szól a mese, nem a másikról. Ez a gyógyulás magja, reménye és
ereje.
Kapcsolataink kezdeményezése és alakítása közben is megtanulhatunk vigyázni
magunkra. Megtanulhatjuk, hogy lassan haladjunk. Megtanulhatjuk, hogy
odafigyeljünk. Megengedhetjük magunknak, hogy hibázzunk, akkor is, amikor
jobban tudjuk.
Felhagyhatunk azzal, hogy Istent okoljuk rossz kapcsolatainkért, és felelősséget
vállalhatunk értük. Megtanulhatjuk élvezni az egészséges kapcsolatokat, a
rosszakból pedig mihamarabb kiszállhatunk.
Megtanulhatjuk, hogy azt keressük, ami nekünk jó, ahelyett, hogy azt lesnénk, mit
szeretne a másik.
Istenem, segíts figyelnem, hogyan viselkedem kapcsolataim kezdeményezésekor.
Segíts felelősséget vállalnom magamért, és megtanulnom azt, amit kell. Bízom
abban, hogy be fognak lépni az életembe azok, akikre szükségem van. Belátom,
hogy ha egy kapcsolat nem jó nekem, jogom van ahhoz, hogy ne menjek bele, még
ha a másik a maga szempontjából hasznosnak gondolná is. Megnyílok a kapcsolataimban rejlő tanulságok előtt, hogy így készüljek fel a lehető legjobb
kapcsolatokra.

Maradjunk a jelenben

A legfőbb kérdés gyakran az, hogyan alakulnak a jövőben a kapcsolataink,
munkahelyi dolgaink, gyógyulásunk – egész életünk. Így azonban könnyen
bele lovalhatjuk magunkat az örökös aggódásba. Ez pedig meggátolja, hogy
megoldjuk a mai feladatunkat. Ha a jelenben maradunk, és teljes erővel részt
veszünk a mában, nem kell mást tennünk, mint meggyőzni magunkat arról: a
holnap is javunkra válik.
A jövővel kapcsolatos aggodalmaskodás negatív módon hat e jövő alakulására. A
legtöbb és legjobb, amit tehetünk, hogy élünk, mégpedig „itt és most” nem csak a
máért, hanem a holnapért is.
A dolgok maguktól kialakulnak, ha hagyjuk. A tervezésen kívül csak annyit kell
tennünk, hogy hiszünk benne: a jövő jól fog alakulni.
Imádkozom azért, hogy elhiggyem: ha a jelent jól élem meg és béke tölt el, a
jövőm is jól fog alakulni. Nem felejtem el, hogy a legtöbb, amit a jövőért tehetek,
ha a jelent a maga teljességében élem meg. Arra figyelek, ami most történik, és
nem aggódom a holnap miatt.

A bűntudat elengedése

„Van egy jó kis trükk, amit az emberek a rossz kapcsolatokban szoktak bevetni –
mondta egy gyógyulófélben lévő asszony. – A másik valami helytelen dolgot tesz,
aztán addig áll ott azzal a szerencsétlen képével, amíg én érzem magam bűnösnek,
és én kérek tőle bocsánatot.”
El kell engednünk végre a bűntudatot.
Legtöbbször nem is a mi problémánk az, ami bűntudatot ébreszt. Valaki más
viselkedik helytelenül. Vagy áthágja a határainkat. Megkérdőjelezzük a
viselkedését, mire ő dühbe gurul, és védekezni kezd. És már mi érzünk bűntudatot.
A bűntudat megakadályozhatja, hogy meghúzzuk azokat a határokat, amelyek a mi
és mások valódi érdekeit képviselnék. A bűntudat meggátolhat abban, hogy
megóvjuk integritásunkat.
Nem szabad, hogy mások arra számítsanak, mi mindig bűntudatot fogunk érezni.
Nem szabad, hogy a bűntudat irányítson minket, akár van rá okunk, akár nincs. Át
kell törnünk a bűntudat korlátain.
Menj ki! Törj át! Nem vagy hibás, se bolond, és helyesen gondolkozol. Jogod van
a határok kijelöléséhez, és ragaszkodhatsz ahhoz, hogy mások tiszteletben tartsák.
Saját problémáidat különválaszthatod másokéitől. Hagyd, hogy a másik
megtapasztalja saját viselkedésének következményeit, beleértve a bűntudatot.
Ma elengedem kisebb-nagyobb bűntudataimat. A fény és a szeretet az én
oldalamon áll.

Múltunk értékelése

Könnyű elítélni magunkat múltbeli tévedéseinkért és boldogtalanságunkért. De
sokkal gyógyítóbb hatású, ha tapasztalatainkat és fejlődésünket szem előtt tartva,
elfogadjuk magunkat és a múltunkat. A múlt olyan tanulságok sorozata, amelyek
az élet és a szeretet magasabb szintjére emelnek.
Azok a kapcsolatok, melyeket megkötöttünk, egy ideig kitartottunk bennük, majd
befejeztünk, fontos tanulságokkal szolgálnak. Némelyikünk úgy kerül ki
legfájdalmasabb élményiből, hogy határozott véleményt alakít ki, kicsoda ő és mit
szeretne elérni.
A tévedéseink? Ezekre is szükség volt. Szükség volt az útközben elkövetett
baklövésekre, botlásokra. Pontosan azokra a tapasztalatokra tettünk szert általuk,
amelyek kellettek.
Minden lépés előbbre visz.
Merő tévedés lenne a múlt? Nem. Csak akkor tévedünk, ha ezt hisszük igaznak.
Istenem, segíts elengednem azokat a negatív gondolatokat, melyek a múltamról és
múltbéli kapcsolataimról élnek bennem. Hálával tekintek mindarra, ami eljuttatott
a mai naphoz.

A SEGÍTSÉG ELFOGADÁSA .

Sokunkkal előfordult már, hogy annyira elidegenültnek érezte magát, hogy
elfelejtette, nincs egyedül. Már azt hittük, egyedül kell végigcsinálnunk a
dolgokat. Aztán vannak közöttünk olyanok, akiket elhagytak. Meg olyanok is,
akik már megszokták, hogy szeretet nélkül élnek. Mások ahhoz szoktak hozzá,
hogy soha nincs ott, akire igazán szükség lenne. Van, aki folyvást küszködik, és
keményebbnél keményebb pofonokat kap az élettől.
Isten mindig itt van, mindig kész segíteni. És sok ember is segíthet. Megkaphatjuk
tőlük a szükséges szeretetet és támogatást, a vigaszt és gondoskodást. Ha kérjük,
nem tagadják meg a segítséget. Nyugodtan támaszkodhatunk a gyógyulásunkat
segítő csoport erejére. És segítőkész jó barátok is jelentkeznek…
Nem vagyunk egyedül. És nem kell egyedül végigcsinálnunk a dolgokat.
Szeretetből nem lesz hiány. Soha többé.
Istenem, add meg ma, hogy ne akarjak mindent egyedül csinálni és
megszabaduljak attól a tévhittől, hogy egyedül vagyok. Nyisd meg szememet és
szívemet, hogy láthassam a felém nyújtott szeretet, segítségét és támogatását.
Segíts tudatosítanom, hogy szeretnek.

Reggeli szavak

Minden reggel az első, hogy valami fontos üzenetet kapunk.
Ha már belekezdünk a napba, lehet, hogy nem tudunk annyira odafigyelni
magunkra, és az életünkre, mint az ébredés utáni első percekben.
Az önmagunkra figyelés ideális időszaka az, amikor csendesen fekszünk, nem
működik védekező ösztönünk, nyitottak és sebezhetőek vagyunk.
Mi az első érzés, amely átáramlik rajtunk, és amelyet esetleg kerülni igyekszünk a
napi nyüzsgés közepette? Dühösek, frusztráltak, sértődöttek, vagy kuszák
vagyunk? Erre kell figyelnünk most, és ezt kell feldolgoznunk. Ez az aktuális
feladatunk.
Amikor felébredsz, mi az első elképzelésed vagy gondolatod? Ideje lenne
befejezned valamit? Laza, élvezetes napra van szükséged? Pihenésre? Rosszul
érzed, és ápolnod kell magad? Negatív gondolatok töltik be az agyadat? El kell
intézned valakivel valamit?
El kell mondanod valakinek valamit? Aggaszt valami? Vagy van, amit különösen
jónak érzel?

Mások azt állítják, magunk választottunk, részt vettünk életünk megtervezésében –
milyen események fordulnak elő, milyenek lesznek a körülményeink, kikkel
fogunk találkozni, hogy szembenézhessünk és feldogozhassuk problémáinkat, és
levonhassuk a tanulságokat.
Filozófiánktól függetlenül hasonlóan értelmezhetjük a dolgot: múltunk nem
véletlen, és nem tévedés. Ott voltunk, ahol lennünk kellett, a szükséges emberek
társaságában. Magunkhoz ölelhetjük történetünket annak minden fájdalmával,
tökéletlenségével, tévedéseivel, sőt tragédiáival együtt. Kizárólag a miénk, csak
nekünk szánták.
Ma pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell. Jelenlegi körülményeink éppen
olyanok, amilyennek lenniük kell most.
Ma elengedem a múltammal és jelenlegi körülményeimmel kapcsolatos
bűntudatomat, és félelmemet. Bízom abban, hogy éppen a megfelelő helyen
voltam, ahol eddig voltam, és éppen jó helyen vagyok ott, ahol most vagyok.

Ilyen esetekben kereshetsz fel :

• általános fáradtság érzet
• krónikus betegségek
• kapcsolati, párkapcsolati problémák
• érzelmi instabilitás
• munkahelyi konfliktusok
• gyereknevelési problémák
• szexuális problémák
• emésztési problémák
• gyász feldolgozása
• aggodalom a jövővel kapcsolatban
• önbizalomhiány
• ha keresed saját magad...

Elengedés

Hagyd abba az erőlködést, hogy mindenáron irányítod a dolgokat! Nem
feladatunk, hogy irányítsuk az embereket, a dolgok kimenetelét, a körülményeket,
az életet. Lehet, hogy régebben nem tudtunk bízni, s hagyni, hogy a dolgok
maguktól megtörténjenek. De most már tudunk. Jó az, ahogy az élet kibomlik.
Hagyjuk kibomlani.
Hagyd abba az erőlködést, hogy mindent jobban csinálj, jobb és több legyél! Mára
elég, ha azok vagyunk, akik vagyunk, és úgy cselekszünk, ahogy most
cselekszünk. Tegnap pedig elég volt, hogy azok voltunk, akik voltunk, és úgy
cselekedtünk, ahogy cselekedtünk.
Könnyíts a terheiden! Engedd el őket! Ne erőlködj!
Ma elengedem a terheimet. Felhagyok azzal, hogy mindent irányítani akarjak.
Nem hajszolom, hogy jobb legyek, és még többet tegyek; megengedem magamnak,
hogy csak létezzem.

Tagadás

A tagadás erős eszköz. Soha ne becsüld alá, mennyire elhomályosíthatja látásodat!
Tudatosítsd magadban, hogy többféle oknál fogva ezt az eszközt nagy
szakértelemmel alkalmaztuk, hogy a valóságot elviselhetőbbé tegyük. Jól
megtanultuk, hogyan szüntessük meg a valóság okozta fájdalmat – nem azzal,
hogy körülményeinken változtatunk, hanem úgy téve, mintha körülményeink
mások lennének, mint amilyenek.
Ne légy túl kemény magadhoz! Míg egyik részed buzgón építgette a
fantáziavalóságot, a másik részed azon munkálkodott, hogy elfogadja az igazságot.
Itt az ideje, hogy bátor légy! Nézz szembe az igazsággal!
Hagyd, hogy finoman beléd áramoljék!
Majd, ha ez sikerül, nagyot léphetünk előre!
Istenem, adj erőt és bátorságot ahhoz, hogy tisztán lássak!

Elfogadás

Itt egy feladat:
Ma hagyd, hogy valaki adjon neked valamit. Hagyd, hogy valaki tegyen valami
szépet neked. Hagyd, hogy valaki mondjon egy bókot, vagy valami jót rólad.
Hagyd, hogy segítsen valaki.
Állj ide, és fogadd el! Szívd magadba! Érezd át! Tudd, hogy értékes vagy, és
megérdemled! Ne mentegetőzz! Ne mondj olyanokat, hogy: „Ezt nem kellett
volna!” Ne legyen bűntudatod, ne félj, ne szégyelld magad, ne ess pánikba! És ne
próbáld nyomban viszonozni a dolgot!
Csak ennyit mondj: „Köszönöm!”
Ma megengedem magamnak, hogy kapjak valamit valakitől, és megengedem, hogy
élvezzem ezt.

A bűntudat

Tünetei :

- túlságos elkötelezettség
   vagy elkötelezettség fóbia
- aggódás
- nyugtalan szorongásos ébredés
- önostorozás
- aggódás mások véleménye miatt
- "nem bírom elviselni ha valaki haragszik rám"
- soha nincs időm magamra
- "kedvenc szavaim : kell, kellene, muszáj,nincs más választásom"
- "gyűlölök segítséget kérni és elfogadni"
- "nem vagyok olyan jó amilyennek mások tartanak"
- nem tudok bókokat , dicséretet elfogadni
- "sokat aggódom a testem miatt"
- "nem tudok 'nem'-et mondani"
- "képtelen vagyok megbízni másokban"

Ezek a tünetek, gondolatok sokszor szinte elviselhetetlenségig fokozódnak bennünk, és képtelenek vagyunk megszabadulni tőlük...
De szerencsére a jó hír az, hogy abba lehet hagyni.....
A TEK segítségedre lehet benne, hogy megszabadulj a bűntudattól és ne add tovább gyermekeidnek sem....Speciális technikákkal felderítjük a forrását és feloldjuk. Megtaníthatlak hogyan alkalmazd a mindennapjaidban ha mégis előtörne belőled..Bűntudat nélkül pedig  felszabadultabb és boldogabb lehetsz.

Jelenlegi életformánk nem támogatja a lelki békéd megerősítését, sőt a teljesítménykényszer fokozásával inkább csak tovább rombolja. Pedig nincs jobb orvosság a problémáidra a belső nyugalmad megtalálásánál.

Mi a karma ?

A karma nem olyasmi, amit a saját szemünkkel láthatunk. Rendben, a felszínen láthatjuk : valakit képen vágsz, begurul, és visszaüt. Ám a képen vágás valódi karmikus következményei a jövőben fognak jelentkezni. Amit most a negatív gondolatokkal és tettekkel okozol, az csak további negatív karmát érlel. Gondolj a haragra! A mi társadalmunkban kétféle reakciót látni rá : elnyomást vagy kiélést. E között a két viselkedés között ingadozunk, attól függően, hogy mi a divat......
A középút azt takarja, hogy a bölcsesség segítségével olyan tudatállapotot hozzunk létre, amely képes a helyzet elemzésére. Tekints úgy a haragot kiváltó helyzetre, mint egy régi karma következményére. Nem csupán az a másik ember dühít fel - saját múltbéli tetteid vezettek ide.  Ismerd fel, hogy aki magára haragít, ő is boldog akar lenni, ugyanúgy mint te. Ezeket a helyzeteket vedd leckének, nem valami nemkívánatos dolognak, hanem olyannak, amire szükséged van. Amikor kialakul benned ez a szemlélet, a harag kezd szertefoszlani. Amikor rossz dolgok történnek veled, üdvözöld őket a múltban felhalmozott rossz karma beéréseként és kimerüléseként. Az e fölött érzett öröm elveti majd az eljövendő jó karma magjait.

Fontos kérdések

Isteni önvalód kérdezi
Le tudod-e küzdeni olyan ösztönzéseidet, amelyeket értelmed nem helyesel, de érzékeid mindenek fölött kívánnak?
Rájöttél-e már, hogy egy-egy fájdalmas megpróbáltatásod milyen fontos figyelmeztetést tartalmaz számodra?
Ha valakit élesen megbírálsz, eszedbe jut-e utána a „Tat tuam asi” tétele, s az, hogy önmagad fölött mondtál ki ítéletet?
Ha tehetnéd, mire fordítanád időd túlnyomó részét?
Mennyi időt töltesz el naponta olyan dolgok elképzelésével, amelyek örömöt okoznak neked, s mennyi időt fordítasz megvalósításukra?
Annak tudatában, hogy amit önként nem teszel meg fejlődésed érdekében, arra a sors erői körülményeid által kényszerítenek, megpróbáltad-e már felszámolni restanciáidat?
Rengeteg gyakorlati tanács, részletes utasítás birtokában megkísérled-e, hogy helyesen „varázsolj” életed minden vonatkozásában?
Rájöttél-e milyen célokat vonzol közel magadhoz tudattalan benső pozitúráiddal?
Ráébredtél-e már arra, hogy néha éppen fordított módon próbálod elérni céljaidat: érzéseid, gondolataid hevesen forgó centrifugájával inkább messzire taszítod, mint közel vonzod őket?
Ismered a mágia törvényeit, amelyek szerint az emberre saját indulatai, szimpátiái és antipátiái hatnak vissza: miféle fájdalmas üzenetet, vagy őszinte emberszeretettől áthatott segítséget küldtél már önmagadnak ezen a módon, a mások felé sugárzó érzéseiddel?
Cserélsz-e naponta tudatosan, kevesebbel többet; feláldozod-e mulandó pillanataidat időtlen, szellemi örömeidért?
Tudod, hogy embertársaid szeretetét, elismerését csak kiváltani lehet, követelni soha; vigyázol-e arra, hogy magatartásoddal mindig harmonikus pszichikai húrokat érints meg környezetedben?
„Gondolkozni annyi, mint mágiát gyakorolni”. Vigyázol-e rá, hogy agyadban ne uralkodjanak el indulatok, félelmek ártalmas varázsigéi?
Felcserélted-e már magadban az én és a Te sorrendjét?
Rátekintettél-e már önmagadra környezeted csillagainak szemszögéből?
Milyen konzekvenciákat viszel át innen következő inkarnációdba?
Képes vagy-e arra, hogy embertársaidat is az önmagadra alkalmazott mértékkel mérd?
Rájöttél-e mostani inkarnációd legfontosabb feladataira?
Alkalmaztad-e már az inkarnáció karakterológiát önmagadra, rokonaidra, barátaidra, munkatársaidra és esetleges ellenségeidre?
Megfejtetted-e már, hogy tehetségeid és gyengeségeid mire sürgetnek?
Alkalmazod-e kedélyéleted és energiáid síkján a mágikus pszichokémia módszerét, a kiegyenlítés tudományát?
SZEPES MÁRIA

Ne félj....

Mikor úgy érzed, minden megállt az életedben, mikor bármit teszel, mindig falakba ütközöl, akkor elérkezett az idő, a változtatásra, és ha ezt jó irányba teszed, akkor új korszak kezdődik, amit csak élvezned és folytatnod kell. Amikor félsz, létrehozod félelmed tárgyát, mikor félted szeretteidet, vagy önmagad valaminek a bekövetkeztétől, azzal elindítod azt a történést, amitől annyira rettegsz. Ha valamit nem szeretnél, hogy megtörténjen, akkor attól a dologtól ne félj. Félni, annyit tesz, hogy energiát adsz annak a dolognak, és csak idő kérdése mikor valósul meg.

Angyal-Ördög

Jó, ha hagyjuk, hogy a szívünk szép lassan meggyógyítsa a maga sebeit. De az nem jó, ha azért vonulunk el és merülünk mély meditációba, nehogy gyengének gondoljanak. Mindannyiunk lelkében él egy angyal és egy ördög, akik nagyon hasonlítanak egymásra. Ha valamilyen nehézség előtt állunk, az ördög a magányos töprengést javasolja, hogy megmutathassa, milyen sebezhetőek vagyunk. Az angyal viszont gondolkodásra serkent, és néha emberi szájat vesz igénybe, hogy azon keresztül szólhasson hozzánk. A fény harcosa megtalálja az egyensúlyt a magány és a másokra utaltság között.
Paulo Coelho

Mai napi idézetem :

Növekedni nem más, mint túllépni azon, amik ma vagytok.
Támaszkodjatok saját magatokra! Ne utánozzatok senkit!
Ne akarjátok elérni a célt, és ne próbáljatok gyorsabban
haladni a kelleténél!
Próbáljatok csak növekedni!
-Szvámi Pradnyánpad-

Az igazi gyógyító erő ott van bennünk,
csak elő kell csalogatni azzal,
amivel mindig győzni lehet minden felett:
IGAZI SZERETETTEL!

STRESSZOLDÓ GYAKORLAT

A Homlok - Tarkótartás közben mélyeket lélegzünk. Egyik kezünket a homlokon, másikat pedig, vele egy magasságban a tarkón pihentetjük. Ez segít nekünk abban, hogy az agyunk a múltunkból előkeresse az emlékeinket. Ha végiggondoltuk a történetet, az energia hátulról az előagyba áramlik és ezáltal újra képessé válunk a gondolkodásra. Míg stresszhelyzetben csak reagálni tudunk. /Ütni vagy futni/
A korrekcióval minden negatív érzelem oldódik és a szörnyűségekből csak puszta tény marad. Az oldás magával hozza a felszabadulás, a megkönnyebbülés érzését. Visszaadja a választást azokon a területeken is, ahol arra látszólag semmilyen esélyt addig nem láttunk. Megértjük végre, mi is történt velünk.
A homlokunkon lévő két pozitív pont szinkron lüktetéséből tudjuk, meddig kell a Homlok – tarkótartást alkalmazni.
Alkalmazzuk a vizuális imaginációs, tehát elképzelt képekkel való oldást és a pozitív programozást is.
Célunk a jobb és bal agyfélteke összehangolt, integrált működésének elérése. Több speciális korrekció segít ennek létráhozásában is.
Nem gyógyítunk, nem diagnosztizálunk, csak a negatív stresszt oldjuk egy- egy témán.

Fohász

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Az egész élet döntés...

Te döntesz...minden egyes igazsággal amit magadévá teszel , minden egyes gondolattal, ami az elmédben megszületik minden érzelemmel, amit kifejezel, minden tapasztalattal,amit létrehozol...eldöntöd, hogy ki vagy, és ki akarsz lenni.....
Amikor valami változás történik az életedben, az mindig azért van, mert valami nem működött az életedben és Te meg akartad változtatni.Te talán nem így gondolod - talán nem voltál tudatában annak, hogy így tettél, de így volt. Te akartad és azok akik társteremtőddé szegődtek.Lehet , hogy úgy gondolod, ami változás zajlik éppen az életedben annak bekövetkeztét egyáltalán nem akartad. Ez az egész az akaratod ellenére történt...Talán tényleg nem kívántad, hogy ez a változás bekövetkezzen, egy bizonyos szinten azonban tudtad, hogy bekövetkezhet, sőt esélyes, hogy bekövetkezik. Ez nagy tudás volt, benne a szívedben.
A tudásod az, ami a legerősebb energiákat generálja, az óhaj felett.
Valaki egyszer azt mondta : " amit tudsz az úgy van"
De mit mondasz magadnak akkor, ha mindent megtettél, a dolog azonban mégsem sikerül?
Mindig emlékeztetned kell magad arra, hogy a teremtés három szintjén teremtesz :
a tudatalatti szinten, a tudatos szinten és a tudat feletti szinten. A tudat feletti szint az ahol kapcsolódsz más lelkekkel.
Vagyis a valóság amit megtapasztalsz, amit megteremtettél nem olyasvalami amit egyedül Te hoztál létre. Az igazság az, hogy másokkal együtt teremtetted. Az összes többi szereplő aki részt vesz életed játékában, veled együtt teremtette. Úgy teremtettétek meg , hogy mindnyájatok életfeladatát szolgálja.
Ha pedig tudod, hogy minden változás a Te érdekedet szolgálja, akkor bele is nyugodhatsz mindenbe ami történik. És amikor mindenbe belenyugszol, ami történik, a világegyetemmel kialakított egyensúly és harmónia olyan energiamezejét hozod létre, hogy a vonzás törvénye még több egyensúlyt és harmóniát visz az életedbe.

Kérj segítséget !

Ha úgy érzed, valahogy nem vagy önmagad,azt ajánlom, hogy fogadd meg a tanácsom, és változtasd meg a döntésedet, hogy egyedül csinálod végig.


Döntsd el, hogy újra felveszed a kapcsolatot a lelkeddel, aztán szánd rá magad, hogy segítséget kérsz..
Olyasvalakit keress aki nem vesz részt a történetedben, egy kívülállót, segítőt.
Beszélgess ezzel az emberrel!
Észre fogod venni, hogy már önmagában ez is nagymértékben megváltoztatja azt, ahogyan az életedben történő változásokat megtapasztalod.Az a legfontosabb, hogy ne érezd egyedül magad. Nem kell mindennel egyedül megbirkóznod.
Vannak emberek akik a segítségedre lehetnek.
Én egy vagyok közülük.....

A transzgenerációs epigenetikus kineziológia a jelen életünkben felismerhető elakadásokon, téves mintákon túl nagy hangsúlyt fektet az előttünk élt generációktól áthozott, átvett minták, nehézségek feltérképezésére és feloldására is. Sokszor azért nem tudunk megfelelően viselkedni, működni valamely helyzetben, mert a korábbi sérülések hatására lelkünk kisebb-nagyobb darabjai letörtek vagy letapadtak a stresszt okozó múltbeli eseménynél. A kineziológiai oldás segít ezeket az elveszett lélekrészeket megtalálni és újra visszakapcsolni a mi saját, személyes egységünkbe. Emellett a személyes életmódunk, táplálkozásunk, önmagunkhoz és testünkhöz való viszonyunk rendezésére, kiegyensúlyozására is kiemelten megfelelő, hatékony módszer.

A módszer az alábbi témákhoz kapcsolódóan nyújthat segítséget:

• koncentrációs és tanulási zavarok rendezése
• szorongás, félelem, fóbia, allergia, pánikbetegség, pszichoszomatikus eredetű betegségek kezelése
• kapcsolati problémák, párkapcsolati nehézségek
• táplálkozási zavarok, hízás, fogyás, személyre szabott étrend kialakítása
• önértékelés, önbizalom, egészséges énkép formálása
• szexuális zavarok
• személyes életút, kiteljesedés, életcél, önmegvalósítás

Találkozásom a kineziológiával

Az én életembe akkor lépett be amikor a legnagyobb mélyponton voltam, és a világom összedőlni látszott. Egyszerűen nem volt más választásom keresnem kellett valakit aki segít, mert egyedül nem bírtam kimászni a romok alól. Voltak barátaim, anyukám, testvérem, családom akik mellettem álltak, és nagyon sokat segítettek....de nem ment mégsem....csak egy helyben topogtam és nem láttam kiutat.Volt hogy levegő vétel is nehezemre esett, annyira pánikban voltam. Éreztem, hogy muszáj keresnem valakit, aki segíteni tud nekem, vagy végem. Aztán valahogy összeszedtem magam annyira, hogy eljutottam egy kineziológushoz, és persze nekem nem Ő volt az igazi,( elsőre nekem a szerelem sem jött be... )De maga a módszer ahogy közelített  hozzám, az nagyon megtetszett, és már ott éreztem, hogy erről bővebben akarok tudni, tanulni.Tehát elkezdtem kicsit kutakodni a témában, és megtaláltam második próbálkozásra pont azt az embert akire szükségem volt. Amikor elkezdtünk együtt dolgozni a problémámon, ami párkapcsolati  volt, nagyon üresnek és remény vesztetnek éreztem magam, a legelső alkalmat végig bőgtem....még jó hogy sok zsepije volt...De már rögtön miután hazamentem és még ott is bőgtem kicsit, mert sok mindent felkavart bennem, tehát rögtön utána megjött valami olyasmi érzés hogy elindultam, nem tudtam mitől, miért, de valamerre megmozdultak bennem a dolgok. Tehát elkezdtem hozzá járni. És már a második alkalom után jelentkeztem a tanfolyamra és tanulni is kezdtem a kineziológiát. Kezelésekre, oldásokra 5 alkalommal mentem hozzá, és utána éreztem azt, hogy túl vagyok a nehezén. Elkezdtem másképpen gondolkodni, más szemszögből látni magam és a helyzetemet. Ráláttam kívülről és nem benne toporogtam a saját kis romhalmazomban. Elkezdtem bízni magamban, és ez volt a legfontosabb, hogy hinni kezdtem benne hogy így vagy úgy de meg tudom oldani a dolgaimat és tovább tudok lépni.
Ezt az érzést szeretném én is továbbadni azoknak akik hozzám jönnek "oldásra". Ennek a megtapasztalására szeretnék segítséget nyújtani. Visszaadni az önmagunkba vetett hitet.
Ha nekem sikerült bárkinek sikerülhet.....

Önbizalom, magabiztosság növelése, stresszkezelés, allergia, csakraenergiák diszharmóniája, étkezéssel kapcsolatos szokások jó irányba terelése, megfelelő életmódbeli szokások kialakítása, párkapcsolati és egyéb kapcsolati problémák megszüntetése, meddőségi problémák felismerése, félelmek, fóbiák megszüntetése, tanulási nehézségek, diszlexia.

A kineziológia alternatív, pedagógiai és pszichológiai elemeket is tartalmazó készség-, képesség- és személyiségfejlesztő módszer. Fogantatásunktól kezdve minden, ami körülvesz hatással van ránk. Családunk és környezetünk életszemlélete, az állandó elvárások, melyek behatárolnak bennünket, mind stresszt okozhatnak számunkra, melyek energetikai blokkok formájában jelen vannak gondolatainkban, lelkünkben, testünkben. Ha ezek a blokkok huzamos ideig fennállnak, testi tünetekben, majd betegségekben nyilvánulnak meg.

Legstresszesebb kapcsolataink felderítésével megtudhatjuk hány százalékban vállalunk magunkra egy problémát, vágyainkkal összhangban megteremtjük az ideális kapcsolódást, ami a félreértéseket, és a testben elakadó érzelmek korrigálását célozza meg. A korrekciók segítségével optimális, minden szinten ható eredményt érünk el kapcsolatainkban. Aki/ami problémát okozott eddig, a múlté marad. Továbbléphetünk.

Genetikai örökítő anyagunkhoz, a DNS-hez kapcsolódó metilcsoportok meghatározott mintázatot alkotnak. A Metilációs mintázat minden embernél az évek során környezeti hatásokra változik.
A változások módja egy családon belül azonos, azaz öröklődik. Ez azt jelenti, hogy a genetikai anyag nem változik, de a gének működése igen, a gének emlékeznek, a szerzett betegségek is átörökíthetőek az utódokra. Az epigenetika, az öröklődő változások tudománya választ adhat jó néhány olyan kérdésre, amelyre eddig csak elméleti válaszok léteztek.
Magyarázatot kapunk arra is, miként lehet egy családban hajlam egy adott típusú betegségre anélkül, hogy egyértelmű nyoma lenne a DNS-ben.
Kineziológiai módszerekkel eredményesen kezelhetők ezek a jellegzetes problémák. Speciális kineziológiai technikákkal feltérképezhető, hogy melyik generációnkban blokkolódtak, vagy léptek működésbe azok a gének, amelyek a mi életünkben a problémát okozzák. A kezelések során komoly eredményt érhetünk el táplálkozási szokásaink azonosításával (metabolikus folyamatok), valamint lelki traumáink, letapadt, leragadt érzelmeink felderítésével és korrekciójával. Megváltozott emberi kapcsolatok, fogyás, kiegyensúlyozott életvitel a legbiztosabb jelei a változásoknak. Mivel generációs problémával dolgozunk, így a kezelések pozitív hatása kliensünk családjában is érvényesül.

Transzgenerációs epigenetikus kineziológia - speciális oldási menet a harmóniáért

 

Kineziológiai módszerekkel eredményesen kezelhetõk ezek a jellegzetes problémák.

 

Speciális kineziológiai technikákkal feltérképezhetõ, hogy a melyik generációnkban blokkolódtak, vagy léptek mûködésbe azok a gének, amelyek a mi életünkben a problémákat okozzák. A kezelések során komoly eredményt érhetünk el táplálkozási szokásaink azonosításával (metabolikus folyamatok) valamint lelki traumáink, letapadt, leragadt érzelmeink felderítésével és korrekciójával (rekonstrukció). Megváltozott emberi kapcsolatok, fogyás, kiegyensúlyozott életvitel a legbiztosabb jelei a változásnak. Mivel generációs problémával dolgozunk, így a kezelések pozitív hatása kliensünk családjában is érvényesül.

A Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológia^©® (TEK^©®) egy olyan speciális kineziológiai rendszer, mely nem csak azt vizsgálja, hogy a testünk energetikai rendszérében hol történt az elakadás, hanem négy idõsíkban

-          jelenben,

-          korregresszióban,

-          generációban,

-          és egyéb dimenziókban azt is, hogy mikor történt az adott blokk.

 

Így gyakorlatilag a legteljesebb kezelési lehetõséget biztosítja kliens számára.

A módszer amivel dolgozom a kineziológiában használt izomtesztelésre épül.
Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és az agy memóriájában.
Az izomteszt segítségével lehívható, felidézhető az élet minden pillanata.....
De azt hogy mit és milyen mélyen idézünk fel, mindenkinek a saját tudatalattija irányítja.
Mindig csak olyan szintre enged bennünket amelyre már készen állunk...ahol dolgozni tudunk.
Ezért hívjuk "szelíd oldásnak".
Minden olyan problémán elkezdhetünk együtt dolgozni ami a jelenedben zavar és meg szeretnéd
oldani, hogy többet ne érezd azt például, hogy "ismétlődnek az életemben a negatív élethelyzetek...és mindig ugyanaz
történik Velem."